Kannabisz és flow: segítheti az elmélyülést, vagy épp kizökkent belőle?

Írta: Bartholomew Alen

A flow az az állapot, amikor teljesen belemerülünk abba, amit csinálunk. Eltűnik a külvilág zaja, az időérzékelés megváltozik, a mozdulatok, gondolatok és döntések természetes ritmusba kerülnek. Sokan úgy írják le, mint amikor „minden magától megy”. Sportolók, művészek, zenészek, programozók, kertészek és kreatív szakemberek egyaránt ismerhetik ezt az érzést.

A kannabisz kapcsán gyakran felmerül a kérdés: vajon segíthet eljutni ebbe az állapotba? Vagy épp ellenkezőleg, rontja a fókuszt, a memóriát és a teljesítményt?

A válasz nem fekete-fehér. A kannabisz bizonyos embereknél és helyzetekben fokozhatja az elmélyülés, az érzékelés és a kreatív asszociáció élményét. Máskor viszont csökkentheti a figyelmet, lassíthatja a gondolkodást, ronthatja a munkamemóriát, és szétszórtabbá teheti a felhasználót. A flow szempontjából nem maga a kannabisz a kulcs, hanem az, hogy a tudatállapot, a feladat nehézsége, a környezet és az egyéni idegrendszeri reakciók hogyan találkoznak egymással.

Mi az a flow?

A flow fogalmát Csíkszentmihályi Mihály pszichológus tette világszerte ismertté. Kutatásai szerint a flow egy olyan optimális tudatállapot, amelyben az ember teljes figyelme egy adott tevékenységre összpontosul.

Ilyenkor a feladat elegendően nehéz ahhoz, hogy kihívást jelentsen, ugyanakkor nem olyan nehéz, hogy szorongást vagy túlterhelést váltson ki. A személy képes uralni a helyzetet, miközben teljesen elmerül benne.

A flow gyakran jelenik meg:

• sportolás közben,
• zenélés során,
• rajzolásnál és festésnél,
• programozáskor,
• írás és tartalomkészítés közben,
• kertészkedésnél,
• kézműves vagy technikai munkák során.

A flow nem passzív pihenés. Nem arról szól, hogy „kikapcsoljuk az agyat”. Éppen ellenkezőleg: ilyenkor az elme rendkívül aktív, de nem szétszórt. A figyelem egyetlen cél köré szerveződik.

Mi történik az agyban flow közben?

A modern idegtudomány szerint a flow során több agyi hálózat működése is megváltozik. Bizonyos területek aktivitása csökken, míg másoké fokozódik. A kutatók ezt gyakran átmeneti hipofrontalitásnak nevezik.

Egyszerűbben fogalmazva: az agy azon részei, amelyek folyamatos önértékelésért, aggodalmaskodásért és önkritikáért felelősek, ideiglenesen háttérbe szorulhatnak.

Ennek eredményeként:

• csökkenhet az önbizalomhiány érzése,
• mérséklődhet a túlzott gondolkodás,
• javulhat a jelen pillanatra való fókuszálás,
• gördülékenyebbé válhat a döntéshozatal.

Miért kapcsolják össze sokan a kannabiszt a flow-val?

A kannabisz használói közül sokan arról számolnak be, hogy bizonyos helyzetekben könnyebben tudnak elmélyülni egy feladatban. Gyakran említik a fokozott érzékelést, a kreatív gondolkodást vagy azt az élményt, hogy jobban rá tudnak hangolódni egy tevékenységre.

Ennek több oka is lehet. Egyes embereknél a kannabisz átmenetileg csökkentheti a belső zajt, a túlzott önkritikát vagy a folyamatos gondolati pörgést. Ez bizonyos esetekben kedvezőbb feltételeket teremthet az elmélyüléshez.

Másoknál viszont pontosan az ellenkező hatás jelentkezhet.

A flow és a kannabisz kapcsolata egyénenként eltérő

Az egyik legfontosabb tényező az egyéni idegrendszeri különbségek szerepe. Nincs két teljesen egyforma ember. Ugyanaz a hatás egyeseknél inspiráló, másoknál zavaró lehet.

A tapasztalatot befolyásolhatja:

• az adott személy idegrendszere,
• az aktuális hangulat,
• a stressz szintje,
• a környezet,
• a feladat típusa,
• a korábbi tapasztalatok.

Ezért nem lehet általánosan kijelenteni, hogy a kannabisz segíti vagy akadályozza a flow kialakulását.

Milyen tevékenységek során említik leggyakrabban a flow élményét?

Azok a feladatok kedveznek leginkább a flow kialakulásának, amelyek világos céllal rendelkeznek, azonnali visszajelzést adnak, és megfelelő kihívást jelentenek.

• zenélés,
• rajzolás és festés,
• írás,
• programozás,
• fotózás,
• videóvágás,
• kertészkedés,
• sportolás,
• főzés,
• kézműves tevékenységek.

Miért kapcsolják össze sokan a kannabiszt a flow-val?

A kannabisz és a flow kapcsolatáról szóló beszélgetések gyakran személyes tapasztalatokból indulnak ki. Számos felhasználó számol be arról, hogy bizonyos helyzetekben megváltozik az érzékelése, lassabbnak tűnik az idő múlása, intenzívebbé válik a zenehallgatás, vagy éppen könnyebben elmerül egy kreatív tevékenységben.

Ezek az élmények első pillantásra hasonlíthatnak a flow állapot egyes elemeire. Az ember figyelme beszűkülhet egy adott tevékenységre, csökkenhet a külső zaj jelentősége, és erősebb jelenlétérzet alakulhat ki.

Különösen gyakran említik ezt olyan tevékenységeknél, amelyek eleve nagyobb teret adnak az érzékelésnek, az önkifejezésnek vagy az ismétlődő mozdulatoknak.

Fontos azonban különbséget tenni a flow és a módosult tudatállapot között. A kettő bizonyos pontokon hasonlíthat egymásra, de nem ugyanazt jelenti.

A flow egyik alapvető eleme a hatékony teljesítmény. Az ember nemcsak jól érzi magát, hanem eredményesen is végzi a feladatot. A figyelem nem szétesik, hanem fókuszáltabbá válik.

Ha valaki egy tevékenység során elveszíti a fonalat, gyakran elkalandozik, nehezen követi a gondolatait vagy romlik a pontossága, akkor valószínűleg nem klasszikus flow-ról beszélünk, hanem inkább egy eltérő tudatállapotról.

Az endokannabinoid rendszer és a természetes flow-élmények

A kannabiszról szóló beszélgetések során gyakran felmerül az endokannabinoid rendszer szerepe. Ez az emberi szervezet egyik természetes szabályozó rendszere, amely számos élettani folyamatban vesz részt.

Az endokannabinoid rendszer olyan saját molekulákkal működik, amelyeket maga a szervezet állít elő. Ezeket endokannabinoidoknak nevezzük. Feladatuk többek között a különböző biológiai folyamatok finomhangolása.

Kutatások szerint az endokannabinoid rendszer kapcsolatban állhat:

• a hangulatszabályozással,
• a stresszreakciókkal,
• a motivációval,
• a jutalmazási folyamatokkal,
• a fájdalomérzékeléssel,
• a tanulással és memóriával.

Ez azért különösen érdekes, mert bizonyos természetes flow-szerű állapotok során ugyanezek a rendszerek is aktív szerepet játszhatnak.

Mi az a runner's high?

A hosszabb futás vagy intenzív állóképességi mozgás után egyes emberek különleges állapotról számolnak be. Ilyenkor javulhat a hangulat, csökkenhet a fájdalomérzet, erősebb lehet a nyugalom érzése, és akár eufóriához hasonló élmény is kialakulhat.

Ezt a jelenséget nevezik runner's high-nak. Sokáig elsősorban az endorfinokkal hozták összefüggésbe, azonban az utóbbi évek kutatásai szerint az endokannabinoid rendszer is fontos szerepet játszhat benne.

Kannabisz és kreativitás: nem mindig pozitív a hatás

A kreativitás és a kannabisz kapcsolata évtizedek óta visszatérő téma. Számos művész, zenész és alkotó számolt be arról, hogy a kannabisz használata során szabadabbnak érzi a gondolkodását, új összefüggéseket vesz észre, vagy könnyebben generál ötleteket.

Ez részben abból fakadhat, hogy a gondolati asszociációk megváltozhatnak. Egyes emberek olyan kapcsolatokat is észrevesznek különböző fogalmak között, amelyek normál állapotban kevésbé tűnnek nyilvánvalónak.

A szubjektív élmény azonban nem feltétlenül egyezik meg az objektív teljesítménnyel.

A tudományos kutatások eredményei jóval árnyaltabb képet mutatnak, mint a népszerű kultúrában élő elképzelések.

Egyes kontrollált vizsgálatokban a magas THC-tartalmú kannabisz nem javította a kreatív problémamegoldást, sőt bizonyos esetekben rontotta a divergens gondolkodási feladatok eredményeit.

A divergens gondolkodás a kreativitás egyik alapköve. Ez az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy egy problémára több eltérő megoldási lehetőséget találjunk.

Ez nem jelenti azt, hogy senki sem élhet meg inspiráló vagy kreatív időszakokat kannabisz használata közben. Inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy az inspiráció érzése és a tényleges kreatív teljesítmény nem mindig ugyanaz.

A flow ellensége: túl sok THC

A flow egyik legfontosabb alapfeltétele a stabil, hosszabb ideig fenntartható figyelem. Ahhoz, hogy valaki teljesen belemerülhessen egy tevékenységbe, az agynak képesnek kell lennie arra, hogy kizárja a zavaró ingereket, fenntartsa a koncentrációt, és folyamatos kapcsolatban maradjon a feladattal.

A túl magas THC-dózis azonban sok embernél éppen ezt a folyamatot nehezítheti meg. Bár a kannabisz bizonyos esetekben fokozhatja az érzékelést vagy az elmélyülés élményét, nagyobb mennyiségben gyakran jelennek meg olyan hatások, amelyek inkább akadályozzák a flow kialakulását.

A túlzott THC-hatás során előfordulhat:

• szétszórtabb figyelem,
• rövid távú memóriazavar,
• túlzott belső monológ,
• fokozott szorongás,
• lassabb információfeldolgozás,
• időérzékelési torzulás,
• motivációcsökkenés,
• döntésképtelenség.

Ezek a jelenségek önmagukban nem feltétlenül kellemetlenek, de gyakran éppen azokkal a mentális funkciókkal kerülnek konfliktusba, amelyek a flow állapot fenntartásához szükségesek.

Milyen feladatokat érinthet különösen?

Bizonyos tevékenységek sokkal érzékenyebbek a koncentráció és a memória változásaira. Ezeknél a feladatoknál már kisebb figyelemzavar is jelentős teljesítménycsökkenést okozhat.

Egy kreatív ötletelés vagy szabad alkotási folyamat során bizonyos emberek még profitálhatnak egy enyhébb tudatállapot-változásból. Egy összetett programozási feladat, pénzügyi elemzés, mérnöki munka vagy nagy pontosságot igénylő tevékenység esetén azonban ugyanaz a hatás könnyen hátránnyá válhat.

Mikor hasonlíthat a kannabiszélmény a flow-ra?

Bár a kannabisz önmagában nem hoz létre flow állapotot, bizonyos helyzetekben előfordulhat, hogy a szubjektív élmény hasonlít a flow egyes elemeire. Ez leginkább akkor fordulhat elő, amikor a tevékenység természeténél fogva eleve alkalmas az elmélyülésre.

Az ilyen tevékenységek általában:

• kreatívak,
• alacsony kockázatúak,
• nem igényelnek folyamatos precizitást,
• nem járnak nagy felelősséggel,
• természetes ritmussal rendelkeznek,
• kellően érdekesek,
• nem túl nehezek,
• nem túl unalmasak.

A flow kialakulásának egyik legfontosabb feltétele ugyanis az, hogy a kihívás és a képesség egyensúlyban legyen egymással. Ha a feladat túl egyszerű, unatkozni kezdünk. Ha túl nehéz, frusztráció és stressz jelentkezik.

Milyen tevékenységeknél említik gyakran?

A személyes beszámolók alapján a flow-szerű élményt leggyakrabban az alábbi tevékenységekkel kapcsolatban említik:

• zenehallgatás,
• hangszeres gyakorlás,
• rajzolás és festés,
• szabad írás,
• kertészkedés,
• növénygondozás,
• főzés,
• fotózás,
• természetjárás,
• vizuális ötletelés.

Ezek közös jellemzője, hogy viszonylag kevés külső nyomást tartalmaznak, ugyanakkor elegendő figyelmet igényelnek ahhoz, hogy az ember elmerülhessen bennük.

A flow-t nem a kannabisz hozza létre

A flow-val kapcsolatos egyik legfontosabb félreértés az, hogy sokan valamiféle külső eszközhöz vagy anyaghoz kötik. Valójában a flow elsősorban pszichológiai és idegrendszeri folyamat.

A flow kialakulásához több tényező együttes jelenléte szükséges:

• megfelelő készségszint,
• világos cél,
• azonnali visszajelzés,
• motiváció,
• zavaró tényezőktől mentes környezet,
• fenntartható figyelem.

A kannabisz legfeljebb módosíthatja azt a tudatállapotot, amelyben ezek a folyamatok zajlanak. Egyes embereknél bizonyos helyzetekben közelebb vihet egy flow-szerű élményhez, másoknál viszont éppen eltávolíthat tőle.

Ezért a flow szempontjából nem az a legfontosabb kérdés, hogy jelen van-e a kannabisz, hanem az, hogy létrejön-e az a finom egyensúly, amelyben a kihívás, a képesség, a motiváció és a figyelem találkozik egymással.

CBD, THC és flow: nem ugyanaz a történet

Amikor a kannabisz és a flow kapcsolatáról beszélünk, fontos különbséget tenni a növény legismertebb vegyületei között. A közbeszédben gyakran egyszerűen „kannabiszhatásként” emlegetik azt, ami valójában több száz különböző növényi összetevő összetett kölcsönhatásának eredménye.

A flow szempontjából különösen gyakran kerül elő a THC és a CBD kérdése, hiszen ez a két legismertebb kannabinoid eltérő módon kapcsolódhat a figyelemhez, az érzékeléshez és a szubjektív élményekhez.

A THC szerepe

A THC, vagyis a tetrahidrokannabinol a kannabisz legismertebb pszichoaktív vegyülete. Ez felelős azokért a klasszikus élményekért, amelyeket a legtöbb ember a kannabiszhoz társít.

A THC hatásai egyénenként jelentősen eltérhetnek, de gyakran említik:

• az időérzékelés változását,
• az érzékszervi élmények intenzívebbé válását,
• az eufória érzését,
• a gondolati asszociációk megváltozását,
• a hangulati változásokat.

Nagyobb mennyiségben ugyanakkor megjelenhet:

• szorongás,
• zavartság,
• figyelemromlás,
• memóriaproblémák,
• túlzott önmegfigyelés.

Flow szempontjából éppen ez a kettősség teszi érdekessé a THC-t. Bizonyos embereknél csökkentheti a belső gátlásokat, másoknál viszont megnehezítheti a tartós koncentrációt.

A CBD szerepe

A CBD, vagyis a kannabidiol egészen más történet. A CBD nem okoz klasszikus intoxikációt, és nem kapcsolódik a hagyományosan „betépésnek” nevezett élményhez.

Az elmúlt évek kutatásai alapján a CBD különböző agyi hálózatok működésére lehet hatással, különösen olyan rendszerekre, amelyek kapcsolatban állhatnak:

• a stresszreakciókkal,
• az érzelemszabályozással,
• a hangulati folyamatokkal,
• bizonyos kognitív funkciókkal.

Flow szempontjából ez azért érdekes, mert a túlzott stressz és szorongás gyakran akadályozza az elmélyülést. Amikor valaki folyamatosan aggódik, önmagát figyeli vagy a hibázástól tart, nehezebben tud teljesen jelen lenni egy feladatban.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a CBD automatikusan flow állapotot idézne elő. A flow és a CBD közötti közvetlen kapcsolat jelenleg nem tekinthető egyértelműen bizonyítottnak.

A kannabisz nem shortcut a flow-hoz

A modern önfejlesztő kultúrában sokan keresik azt a módszert, amely gyorsabban vezethet jobb teljesítményhez, kreativitáshoz vagy elmélyüléshez. A flow esetében azonban nincs egyszerű gyorsítógomb.

A flow nem egy trükk. Nem egy eszköz. Nem egy strain. Nem egy zenelejátszási lista. Nem egy alkalmazás. És nem is egyetlen növényi vegyület.

A flow valójában egy rendkívül finom egyensúlyi állapot, amely akkor jön létre, amikor több tényező egyszerre megfelelő módon találkozik.

A klasszikus flow kialakulásához általában szükséges:

• világos cél,
• azonnali visszajelzés,
• megfelelő kihívási szint,
• elég tudás és készség,
• minimális zavaró tényező,
• belső motiváció,
• biztonságos környezet,
• stabil figyelmi állapot.

A kannabisz bizonyos embereknél segíthet lelassítani a külső zajt vagy más nézőpontból látni egy problémát. Másoknál viszont ugyanaz a hatás éppen a koncentráció elvesztéséhez vezethet.

Ezért a flow kialakulását nem lehet kizárólag egy anyaghoz kötni. A flow továbbra is elsősorban a személy, a környezet és a feladat kapcsolatából születik.

Kreatív munka és kannabisz: ötletelésre más, kivitelezésre más

A kreatív szakmákban dolgozók körében régóta jelen van az a kérdés, hogy a kannabisz segítheti-e az alkotói folyamatokat. A válasz itt is árnyaltabb annál, mint hogy egyszerűen igen vagy nem.

A kreatív munka ugyanis általában két eltérő szakaszból áll:

• ötletelésből,
• kivitelezésből.

Az ötletelési fázis során gyakran a szabad asszociációk, a szokatlan kapcsolatok felismerése és az intuitív gondolkodás kerül előtérbe.

Ilyenkor egyes emberek úgy érezhetik, hogy könnyebben jutnak új ötletekhez vagy kreatív összefüggésekhez.

Amikor már nem az ötlet számít

A kreatív munka második fele sokszor kevésbé látványos, mégis itt születik meg a végeredmény. Egy marketingkampány, egy zenei projekt, egy videó vagy egy cikk végső minőségét gyakran nem az első ötlet, hanem a kidolgozás határozza meg.

A kivitelezés során előtérbe kerül:

• a szerkesztés,
• az ellenőrzés,
• a struktúra kialakítása,
• a stratégiai gondolkodás,
• a nyelvi pontosság,
• a részletekre való figyelem,
• a határidők kezelése.

Ezek azok a területek, ahol a túlzott THC-hatás már könnyebben okozhat nehézségeket. A figyelem szétesése, a memória romlása vagy a döntéshozatal lassulása ilyenkor közvetlenül befolyásolhatja a munka minőségét.

Flow természetesen: kannabisz nélkül is elérhető

A flow egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy nem igényel semmilyen különleges eszközt vagy külső segítséget. Bár sokan keresik a gyorsabb utat az elmélyüléshez, a kutatások alapján a flow leggyakrabban a megfelelő környezet, a tudatos figyelem és a jól megválasztott feladat eredményeként jelenik meg.

A legtöbb ember élete során már többször megtapasztalta ezt az állapotot anélkül, hogy tudta volna, mi történik vele. Egy hosszabb írás, egy sporttevékenység, egy kreatív projekt vagy akár egy kertben töltött délután során is kialakulhat a teljes belemerülés érzése.

A flow ezért nem valami misztikus vagy ritka jelenség. Sokkal inkább egy természetes emberi képesség, amely tudatosan fejleszthető és gyakorolható.

A flow gyakran nem olyan látványos, mint ahogyan sokan elképzelik. Nem feltétlenül jár eufóriával vagy különleges élményekkel. Sokszor egyszerűen azt jelenti, hogy megszűnik a belső ellenállás, és az ember végre együtt mozog a feladattal.

Ilyenkor nem kell folyamatosan motiválnia magát. Nem harcol a figyelméért. Nem küzd a halogatással. Egyszerűen benne van a folyamatban.

A legfontosabb kérdés: segít, vagy csak érdekesebbnek tűnik tőle minden?

A kannabisz és a flow kapcsolatának megértéséhez talán ez a legfontosabb kérdés. Sok élmény ugyanis a pillanatban rendkívül intenzívnek, inspirálónak vagy jelentőségteljesnek tűnhet.

A valódi kérdés azonban nem az, hogy mennyire érdekesnek érzünk valamit az adott pillanatban, hanem az, hogy az élmény után milyen eredmény marad hátra.

Egy ötlet lehet elsőre zseniálisnak tűnő, de másnap visszanézve szétesett vagy használhatatlan. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy egy szokatlan nézőpont valóban segít áttörni egy kreatív blokkot, és később is értékes eredményt hoz.

Ezért a flow-val kapcsolatos értékelésnél mindig érdemes különválasztani:

• a pillanatnyi élményt,
• a későbbi eredményt.

Összegzés

A kannabisz és a flow kapcsolata rendkívül érdekes terület, amely a pszichológia, az idegtudomány, a kreativitáskutatás és az emberi teljesítmény határán helyezkedik el. Bár a téma egyre több figyelmet kap, a tudomány jelenleg még nem ad minden kérdésre egyértelmű választ.

Amit viszont nagyobb bizonyossággal tudunk, hogy a flow kialakulásához általában szükséges:

• a mély fókusz,
• a belső motiváció,
• a kihívás és készség egyensúlya,
• a stabil figyelmi állapot,
• a megfelelő környezet.

Bizonyos kreatív, intuitív vagy érzékszervi tevékenységeknél egyes emberek flow-szerű élményről számolhatnak be kannabisz használata mellett. Más helyzetekben azonban ugyanaz a hatás csökkentheti a koncentrációt, ronthatja a memóriát vagy megnehezítheti a hatékony munkát.

A túl magas THC-tartalom, a komplex feladatok, a fokozott elvárások vagy a kedvezőtlen környezet gyakran inkább eltávolíthatnak a flow-tól, mint közelebb vihetnek hozzá.

Végső soron a flow nem a kannabiszról szól. A flow az ember és a tevékenység közötti kapcsolatról szól. Arról a különleges állapotról, amikor a figyelem, a motiváció, a tudás és a cselekvés egyetlen folyamattá olvad össze.

A kannabisz ezt a kapcsolatot néha elmélyítheti, máskor eltorzíthatja. A különbséget nem az élmény intenzitása mutatja meg, hanem az, hogy mi marad utána: tisztább gondolkodás, értékes eredmény és valódi alkotás — vagy csupán egy érdekes emlék.

1. Gold, J. & Ciorciari, J.

A Review on the Role of the Neuroscience of Flow States in the Modern World

Átfogó szakirodalmi áttekintés a flow idegtudományi hátteréről. A szerzők bemutatják, hogyan kapcsolódik a flow a figyelemhez, a teljesítményhez, a kognitív kontrollhoz, a motivációhoz és az optimális mentális működéshez.

2. van der Linden et al.

Go with the flow: A neuroscientific view on being fully engaged

A tanulmány a flow állapotot a dopaminerg és noradrenerg rendszerekkel, valamint a nagyméretű agyi figyelmi hálózatok működésével hozza összefüggésbe. Különösen fontos forrás a fókusz, elmélyülés és teljesítmény kapcsolatának megértéséhez.

3. Kowal et al.

Cannabis and creativity: highly potent cannabis impairs divergent thinking

A kreativitás és a kannabisz kapcsolatát vizsgáló kutatás. Az eredmények szerint a magas THC-tartalmú kannabisz nem feltétlenül fokozza a kreativitást, és bizonyos kreatív gondolkodási feladatoknál ronthatja a divergens gondolkodást.

4. Sewell et al.

Acute Effects of THC on Time Perception in Frequent and Infrequent Cannabis Users

A kutatás a THC és az időérzékelés kapcsolatát vizsgálja. Az idő szubjektív lassulása vagy torzulása gyakran megjelenik a kannabiszélményekben, és bizonyos szempontból hasonlíthat a flow során tapasztalt megváltozott időérzékeléshez.

5. Siebers et al. és a runner's high kutatások

Endokannabinoid rendszer és természetes eufória

Az endokannabinoid rendszer szerepét vizsgáló kutatások szerint a szervezet saját kannabinoidszerű molekulái hozzájárulhatnak a hosszabb fizikai aktivitás után jelentkező eufória, jóllét és szorongáscsökkenés kialakulásához. Ez érdekes párhuzamot kínál a természetes flow-élmények kutatásában.

6. Burggren et al.

Cannabis Effects on Brain Structure, Function, and Cognition

Átfogó tudományos áttekintés a kannabisz agyi és kognitív hatásairól. A tanulmány részletesen foglalkozik a figyelem, memória, végrehajtó funkciók és információfeldolgozás kérdéseivel, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a flow állapot kialakulásához és fenntartásához.

Megjegyzés az olvasóknak

A flow, a kreativitás és a kannabisz kapcsolata jelenleg is aktívan kutatott terület. A tudományos eredmények folyamatosan bővülnek, ezért a témával kapcsolatos következtetéseket mindig a rendelkezésre álló bizonyítékok fényében érdemes értelmezni. A személyes élmények és a tudományos adatok nem mindig fedik egymást, ezért a cikk célja nem végleges válaszok megfogalmazása, hanem a jelenlegi ismeretek közérthető bemutatása.